Kertészkedés

Elérkezett az első fűnyírás napja. A ház előtti részen már tíz-tizenöt centisre nőtt a fű, amit ideje volt levágni. A lenyírt füvet pedig mulcsként alkalmazzuk a zöldségesben. Eddig zöldborsó, dughagyma és kétféle krumpli került a földbe. Most a zöldborsó közé kukoricát, az ágyás szélére pedig egy sor uborkát ültettünk. A mulcsolás előtt persze ki kellett gazolni az ágyásokat, de ez a puha földnek köszönhetően szerencsére egyszerű feladat volt. A mulcsréteg nem engedi (vagy legalábbis megnehezíti) a gazok növekedését, visszatartja a talajban a nedvességet és megakadályozza, hogy az eső vagy locsolás betömörítse a talajt.
Az első adag borsó már szépen növekszik, és a hagymák is kibújtak a földből. A krumpli is szépen megindult, itt-ott már apró levelecskét jelzik a sorokat.
A házban az elmúlt időszakban - a hőmérő szerint - 15,5 és 16,5 fok közötti hőmérséklet volt, a páratartalom 60% körüli. A falak nedvesedése látszólag csökkent, de még nem szárazak. Az ablakokat egész nap nyitva tartottuk, de a hőmérséklet lényegesen nem emelkedett, 18 fok volt, amikor bezártuk a házat. A légkollektoroknak most már csak az alsó negyedét süti a nap, de azért rendszeresen bekapcsoltak, és fújták be a langyos (30 fok körüli hőmérsékletű) levegőt.

Húsvéti kertészkedés

Az ünnep alatt kevesebb időt tudtunk a portán tölteni. A szűkös időbe csak a legsürgetőbb feladatok végzése fért bele. Ilyen a tavaszi veteményezés, mert a borsónak, krumplinak, hagymának már a földben a helye. Legutóbb már ültettünk egy adag borsót és egy sor hagymát. Most a veteményes területét tovább bővítve újabb borsó és dughagyma került a földbe. Krumpliból két fajtát ültettünk, a hagyományos főző burgonya mellé sült krumplinak való fajta is került. A kerítés mellé pedig egy sor csicsókát telepítettünk, ami a szomszéd felé a takarást is megoldja valamelyest. Szerencsére az öntözés lehetősége már megoldott, és a kútban elég víz van arra, hogy a veteményes ne szenvedjen hiányt.
A múlt héten elültetett borsó már kikandikált a földből, és a meleg napos időnek köszönhetően egy nap alatt legalább egy centit nőtt. Virágban állnak a gyümölcsfák is, úgy látszik jól érzik magukat a vetélytársaktól megfosztva.Legutóbb talajszintben levágtam a kivágott diófa maradékát. Most láttam, hogy a csonk a nedvkeringés beindulásával szinte lucsog a nedvességtől. Érdekes, hogy milyen életerő volt ebben a fában, annak ellenére, hogy a törzse szinte teljesen kikorhadt.Az előkertben most a tulipánok és nárciszok virítanak. A szőlő alatt pedig már nőnek a gyöngyvirágok is, melyek a kiskert rendbetétele előtt is ott voltak már, de eddig a gaztól nem lehetett látni őket.

Tavaszi mocorgás

A hétvége jó időt és meleget hozott, ami minket is kicsalogatott a portához. A melegedést jelzi, hogy 10 fok körüli hőmérséklet fogadott a házban, és a páratartalom is kevesebb volt, mint azelőtt. Az első szoba - ahol két légkollektor van - gyakorlatilag száraznak tekinthető.
Az ősszel kiültetett virágok kinyíltak (van amelyik már elvirított). A kert végében pedig valóságos ibolyamező fogadott.
A virágos kertet kibővítettük. Az ősszel felszedett kardvirág mellé most még újabb nyári virágokat ültettünk.
A szép időben persze szívesebben dolgoztunk a szabadban. Sort kerítettünk az ősszel levágott orgonabokrok és egyéb ágak elégetésére. Közben elbontottuk a megmaradt ól maradékát, és a korhadt deszkák is tűzre kerültek. Kivágtuk a diófa tönkjét. Kibővítettük a tavaly felásott ágyást, és elültettük az első adag zöldborsót, meg eldugattuk az első sor dughagymát.