2010. május 19., szerda

Muskátli

Korábban már beszámoltam arról, hogy a régi szemétdomb felszámolása közben különféle edényeket is találtunk. Ezek - átmeneti hasznosításként - virágcserépnek lettek kinevezve. Nem mintha nem tudnánk megkülönböztetni a lyukas lábost a virágcseréptől, de az utóbbi éppen nem állt rendelkezésre. Volt viszont muskátli, amit el akartunk ültetni.
A tornác falára saját készítésű balkonláda került. Ezt agyagból formáztuk, és kísérletképpen kiégettük. Az eljáráson még van csiszolni való, de az eredmény már elfogadható.

2010. május 16., vasárnap

Esős hétvége

Az előrejelzések hosszan elhúzódó esős évszakot ígértek, ami egyáltalán nem esett egybe az elképzeléseinkkel, merthogy kerti munkákat akartunk végezni. Mindezek ellenében péntek délután igazán szép volt az idő, és úgy tűnt, ez kitart másnapra is. Szombaton reggel tehát nekiindultunk felkeresni a portát, gondolván, hogy jobb előbb, mint esőben. A terv igazán egyszerű volt: ültetünk, ültetünk és ültetünk.
A virágos kertben felszedtük a tulipánhagymákat, és évelő virágokat ültettünk talajtakarónak. A múltkoriban kiültetett dáliák és kardvirágok már szépen megindultak. Aztán a zöldségesben is helyükre kerültek a paprika és uborka palánták. Ültettünk még egy sor babot is.
A korábbi ültetések szépen fejlődnek. Arasznyi már a borsó és a krumpli is.
Élvezi a sok esőt a sok gaz is, növekednek azok is szépen. Egyelőre azonban annyira sáros a föld, hogy kapálni még nemigen lehet. No, meg a mulcsolással is el vagyunk maradva. Még nem nyírtunk annyi füvet, hogy mindenhova jusson.
Növögetnek szépen a gyümölcsök is. A gyümölcsfák láthatóan elégedettek a metszéssel, és a virágzás alatti meleg idő is jót tett nekik. A körtefa például teli van apró körtékkel.
A körtével kapcsolatos terveimre a fa szemlélése közbeni beszélgetés mutat rá:
- Milyen szép a körte. Jó lenne valami télálló fajta belőle.
- Hiszen télálló ez is, csak le kell főzetni!

2010. május 2., vasárnap

Virágok

Ha tavasz, akkor a téma a virágok. És szerencsére a portán egyre több a virág. A kora tavaszi virágokról már volt szó, most a később nyílók közül válogattam.
Az orgona bokrok a kerítés mellett, az utca felől nyújtanak némi védelmet. A bokrok fölkopaszodtak, virág pedig csak elérhetetlen magasságban volt rajtuk. Fiatalításukra erőteljesen visszavágtuk az ágakat. Annyira, hogy a szomszéd bácsi csak a fejét csóválta, hogy ebből már nem nagyon lesz virágzó bokor. Tavaly valóban nem is virágzott, de a megmaradt csonkokon friss hajtások jelentek meg. Most ezek a friss hajtások borultak virágba, és hatalmas csokrok nyíltak a kerítés mellett. Ősszel a régebbi tulipánhagymákat egy csoportba ültettem a virágos kert szélén. Most a változatos színű virágokban gyönyörködhetnek az arra járók. A lilás színű tulipánok kezdetben inkább hússzínűek voltak, ami látványnak kissé bizarr. Az idő haladtával azonban a szirmok ilyen szép lilás-cirmos árnyalatúra változnak, ami már sokkal jobban tetszik nekem. A piros-sárga virágú tulipánok eredetileg is itt voltak, a gaz közül kellett kiásni hagymájukat. És még most is találtunk néhány régi tulipánt, melyek a gaz csökkenésével virágozni is tudnak. A háttérben lévő nefelejcs eredetileg is itt nőtt.
Ezt a sokszirmú sárga nárciszt már mi ültettük ide a kerítés mellé. Mivel a virágos kertet kissé átrendezzük, ez is arra vár, hogy a hagymáját kiszedjük a földből. Ez a nárcisz azonban meglepően hosszan virít, így a kiásását egyelőre el kellett halasztani. Ő pedig addig is ott mosolyog az utca felé.