2017. június 25., vasárnap

Cserépkályha

A héten ismét nagyot léptünk előre: elkészült a cserépkályha. A kályha alapját, és arra a kályhapadkát már korában elkészítettük. Ezt követően egy új kémény is épült a kályhának. A kályha csempéje egy régebbi kályha elbontásából származott, segítve ezzel a költségtakarékos felújítást.
A fatüzeléshez szerintem a nagy, Mária-üveges ajtó illik, amely látni engedi a tüzet. A borongós téli estéken ennek külön hangulata van. A mi kályhánkba is ilyet építettek be.
A kész kályha látványra nekitámaszkodik a falnak. Valójában egy öt-tíz centis rés van a kályha hátsó fala és a fal között, amelyen keresztül ki tud jönni a meleg levegő. Az előző képen a légjárat padkában lévő bevezető nyílása is látható. Azt majd rács fogja takarni.
A kész kályha szerintem igen látványos lett. A torony a kéménybe csatlakozó füstcsövet rejti. A kályha fölötti szellőzőnyílás a kémény mögött lefalazott üreg, és ezzel a mögötte lévő vályogfal szellőzését biztosítja.
 A kályha már most is a szoba meghatározó eleme.

2017. június 21., szerda

Szobavakolás

A munkálatok során elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már egyre látványosabbak a felújítás lépései. Ilyen a szoba vakolása is. A kiinduló állapot még elég lehangoló volt. A pőre vályog egyhangúságát csak az áthidaló gerendája és a villanyvezetékek gipszelése törte meg.
A vályogfalra rabichálót tettünk. Ez fogja meg a vakolatot a falon. A plafonra hagyományos módon stukatúr nád került, amelynek szintén az a feladata, hogy a vakolat fennmaradjon. A régi nádazást még négyzet keresztmetszetű szegekkel rögzítették. Ezek többnyire még most is ott vannak a gerendákban. Most változtattunk a technológián, és a nádat tűzőgéppel szegeltük fel. Így sokkal haladósabb volt a munka.
A vakolásra egy brigádot hívtunk, akik mészhabarccsal vakolták fel a falakat. Ez a páraáteresztés érdekében fontos. Hátránya, hogy sokkal lassabban köt, mint a cementes vakolat. Főleg a még hideg házban. A plafonra feldobált első rétegnek majdnem egy hónap kellett, mire a következő réteget fel lehetett tenni. Ezt a brigád nem is várta ki, ott hagyták a félkész munkát.






Végül a plafon vakolását mi fejeztük be. Igaz, hogy lassabban haladtunk vele, de az eredmény több, mint kielégítő lett. Nem látszik rajta, hogy ezt nem kőműves készítette.

2017. június 4., vasárnap

Fürdőszoba - alapozás

Miután már van ablakunk a fürdőszobához, nekiláttunk a falak megépítésének, illetve az ahhoz szükséges előmunkálatoknak. Először a metlachit szedtük fel az építési területről.
Ez elég könnyen ment, mivel a lapok a csupasz földre, mindössze néhány centis habarcsba voltak lerakva. (Ahhoz képest egész jól tartott.) A felszedett lapok most sorsuk jobbrafordulását várják.
A következő lépésben a leendő fürdőszoba helyén kb. 50 cm mélységben kitermeltük a földet. Érdekes módon itt egy sávban rengeteg követ is találtunk, mintha valami elbontott építmény maradványa lenne. Talán egy kemence vagy hasonló volt itt egykor.
A köveket félreraktuk, később ezek kerültek a betonba.
Az elkészült alap már jelzi, hogy hol lesznek a válaszfalak. A leendő fürdőszobában (a bal oldalon) a fal mellé is készült alap, mert itt még vendég falat is építünk.

Gondolatok a fürdőszoba kialakítása kapcsán

A ház felújítása során lehetőség szerint a hagyományos megoldásokat és anyagokat választottuk. A tetőre az eredetihez illeszkedő bontott cserép került. Ahol vakolni kellett, ott cementmentes mészhabarcsot alkalmaztunk. A manapság kapható színes vakolat helyett egyszerűen csak meszeltük a falat. A régi, a ház jellegétől eltérő ablakokat pedig a még régebbinek megfelelő, egyedi gyártású ablakokra cseréltük. Most azonban a felújításból átléptünk a korszerűsítés fázisába, amely során a hagyományos terek újragondolásával új funkciót adunk hozzá a házhoz.
Akármennyire is autentikus a kert végében lévő pottyantós, bármennyire is kellemes a nyáresti fürdőzés a kerti zuhanyban, szükséges, hogy mindezeket a házon belül is el lehessen végezni. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a konyha helyén fürdőszobát és WC-t alakítunk ki.
Első lépésként két új ablakot építettünk be. Ezek fogják a két új helyiség szellőzését biztosítani. Az ablakok - a korábbiaktól eltérően - a kereskedelemben kapható szabvány termékek. Mivel itt nem a régi nyílászáró pótlása volt a cél, semmi sem indokolta, hogy ezek egyedileg készüljenek.
A beépítéshez először az áthidalást készítettük el. Az áthidaló alá két-három sor tégla került.
Az ablakok helyét csak azt követően bontottuk ki, miután az áthidalók a helyükre kerültek. A jobb oldalon a konyha kéménye volt, amelyet elbontottunk. A bontás során ismét bebizonyosodott, hogy annak idején a mesterek erős késztetést éreztek arra, hogy az épület fa szerkezeteit beépítsék a kéménybe. Itt is találtunk megszenesedett födémgerendát. Szóval a régi építésű kéményeknél érdemes erre gyanakodni.
Végül az ablakok is bekerültek a helyükre.